Az emberi test

A biológia az élettel foglalkozó tudomány, illetve az élõlényekkel foglalkozó tudományok összessége. A biológia területén belül az élõlények alaki sajátságaival és szerkezeti felépítésével foglalkozó tudomány a morfológia. A morfológiának azt a részét, mely az élõ szervezetek szerkezetének vizsgálatát széttagolás segítségével végzi, anatómiának nevezzük.

A biológia az élettel foglalkozó tudomány, illetve az élõlényekkel foglalkozó tudományok összessége. A biológia területén belül az élõlények alaki sajátságaival és szerkezeti felépítésével foglalkozó tudomány a morfológia. A morfológiának azt a részét, mely az élõ szervezetek szerkezetének vizsgálatát széttagolás segítségével végzi, anatómiának nevezzük.
Az emberanatómia az emberi test alaki sajátságaival és szerkezeti felépítésével foglalkozik.
Az anatómia makroszkópos (szabad szemmel látható képletek vizsgálata) és mikroszkópos (szabad szemmel nem látható elemek leírása) anatómiára osztható. A makroszkópos anatómia témakörén belül beszélhetünk rendszeres anatómiáról, amely az egyes szervrendszerekkel külön-külön foglalkozik, pl.: csonttan, izülettan, izomtan, stb. A tájanatómia a testrészeket is tájékokra osztja, az összehasonlító anatómia az ember szervezetét az állatokéval veti egybe, az alkalmazott anatómia az emberi test felszíni alakulataival foglalkozik, a röntgenanatómia a szervek röntgenképének leírását végzi el. 
A funkcionális anatómia a képletek leírásánál figyelembe veszi azok mu"ködését és mu"ködés közbeni változásait is, így ez utóbbi alkalmas legjobban a szervezet felépítésének és funkcióinak leírására. (Az élõ szervezetben a forma és funkció egysége megbonthatatlan, a kettõ befolyással van egymásra.)

AZ EMBERI TEST
Az emberi test kétoldali részarányosságot mutat, vagyis a középvonalba állított függõleges sík a testet két tükörképszeru"en megegyezõ részre osztja. E szimmetria azonban csak a fejlõdés kezdeti szakaszában tökéletes, a további fejlõdés folyamán többféle aszimmetria alakul ki, különösen a mell és hasüreg zsigereiben, szerveiben (szív, máj, lép, gyomor, stb.) Az ember törzse elölrõl hátrafelé kissé összelapított, így két felszínt lehet megkülönböztetni rajta: elülsõ (hasi vagy ventralis) és hátulsó (háti vagy dorsalis) A hasi felszín a jelentõsebb, mert itt helyezkednek el az érzékszervek, itt vannak a légzõ és emésztõrendszer bemeneti nyílásai, erre tekint az arc (mimika), stb. Úgyszólván ezzel az oldalunkkal élünk, ezen az oldalon öszpontosul egyéniségünk. A végtagok is ventralis képzõdmények. (beidegzés, vérellátás)
Tagozódás: az emberi test fõ részei: fej, nyak, törzs, végtagok. A fej váza a koponya, elülsõ része az arc, melyen felülrõl lefelé a szemek, az orr és a száj nyílását láthatjuk. Hátsó része a nyakszirt. A nyak hátsó része a tarkó. A törzs három részbõl áll: mellkas, has és medence. A mellkas a mellüreget és a hasüreg felsõ részét fogja közre. A has elülsõ falán látható a köldök, ürege a hasüreg. A medence üregét a két medencecsont és hátul a keresztcsont határolja.
A szervezet felépítése: az emberi test sejtekbõl és sejt közötti állományból épül fel. Az azonos eredetu" és mu"ködésu" sejtek szöveteket alkotnak. Különbözõ szövetekbõl épülnek fel az egyes szervek (organumok), amelyek bizonyos feladatok elvégzésére szervrendszereket, készülékeket (apparatus) hoznak létre. A szervrendszerek alkotják a szervezetet (organismus).

Más      Nagy Gergő 

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat